Egyszer használatos vs. többször használható egészségügyi textíliák - Költség és környezet szempontjai

Ezeknek a textíliáknak egyszerre kell megfelelniük szigorú higiéniai előírásoknak, kényelmi elvárásoknak és üzemeltetési szempontoknak is.

Az utóbbi évtizedekben a fertőzésmegelőzés és a gazdaságosság kérdése mellett egyre hangsúlyosabban jelenik meg a fenntarthatóság is. Ezzel párhuzamosan kiéleződött a vita az egyszer használatos (diszpozábilis) és a többször használható egészségügyi textíliák között.

Valóban olcsóbb a „dobd el és vegyél újat” megoldás? Melyik jelent kisebb környezeti terhelést? Milyen szempontok alapján érdemes dönteni egy kórháznak, rendelőnek, idősotthonnak?

Az alábbiakban részletesen végigvesszük a két megoldás előnyeit és hátrányait költség és környezeti hatás szempontjából, miközben figyelembe vesszük a minőségi, professzionális textilmegoldásokkal szemben támasztott elvárásokat is.

Miben különbözik a két textiltípus a gyakorlatban?

Egyszer használatos textíliák
Ide tartoznak az eldobható lepedők, műtőruhák, védőköpenyek, sapkák, cipővédők, illetve különböző speciális, steril csomagolások. Jellemzően nem szövött anyagból, celulóz- vagy műszál-alapú szövetekből készülnek, és egyetlen használat után hulladékként távoznak.

Többször használható textíliák
Általában szőtt pamutból, pamut–poliészter keverékből vagy más tartós, mosásálló anyagokból készülnek. Ipari mosodai körülmények között, magas hőfokon és fertőtlenítő programokkal tisztíthatók, ezután ismét visszakerülnek a körforgásba.

Mindkét megoldás jelen van az egészségügyben – a kérdés inkább az, hogy milyen területen melyik a célszerű, és hogyan alakul a teljes életciklusuk költsége és környezeti lenyomata.

Költségek: olcsóbb az, amit azonnal kidobunk?

Sok intézmény abból indul ki, hogy az egyszer használatos textíliák beszerzési ára alacsony, nincs szükség mosodai háttérre, így összességében kedvezőbb megoldást jelentenek. Ez azonban csak részben igaz.

Egyszer használatos textíliák költségoldala

A diszpozábilis textíliák előnye, hogy:

● nincs szükség saját mosodára vagy külső mosodai szolgáltatásra,

● a logisztika egyszerűnek tűnik: érkezik a beszállítótól, használat után megy a veszélyes vagy kommunális hulladékba.

Ugyanakkor a teljes költségszámításnál megjelennek az alábbi tételek is:

● folyamatos beszerzési igény: minden egyes használat új darabot igényel,

● hulladékkezelési költség: különösen igaz ez a fertőzőnek minősített textilhulladékra,

● a beszerzési ár erősen függ a piaci helyzettől, ellátási láncoktól, alapanyagáraktól.

Nagy betegforgalmú intézményeknél az egyszer használatos lepedők, köpenyek éves szinten komoly anyagi terhet jelentenek, még akkor is, ha egy darab ára első ránézésre alacsony.

Többször használható textíliák költségoldala

Itt a költségstruktúra másképp alakul:

● Magasabb a kezdő beruházás, hiszen minőségi, ipari felhasználásra tervezett textíliákat kell beszerezni.

● Rendszeres mosodai költség jelentkezik (víz, energia, mosószer, munkadíj vagy szolgáltatási díj).

Viszont:

● egy jó minőségű egészségügyi textil százával bírhatja a mosási ciklusokat,

● a darabra vetített költség hosszú távon lényegesen alacsonyabb lehet, mint az egyszer használatos megoldások esetén,

● a mosodai költség jól tervezhető és kevésbé függ a napi piaci ármozgásoktól.

Érdemes tehát összességében, több évre vetítve vizsgálni a számokat, nem csak az azonnali darabárat. Sok intézmény számításai alapján a többször használható textíliák éves szinten versenyképesek vagy olcsóbbak, különösen nagy mennyiség és stabil betegforgalom mellett.

Környezeti hatások: hulladék kontra mosási energia

A fenntarthatóság szempontjából mindkét megoldásnak megvannak a maga terhei, de nem mindegy, hogy milyen mértékben és milyen módon.

Egyszer használatos textíliák környezeti hatása

● Nagy mennyiségű hulladék keletkezik nap mint nap, amelyet égetni vagy lerakni kell.

● Sok diszpozábilis termék tartalmaz műanyagot vagy műszálat, ami a lebomlási időt jelentősen növeli.

● A gyártásukhoz szükséges alapanyagok (cellulóz, szintetikus szálak) előállítása szintén energia- és vízigényes.

● A rövid élettartam miatt folyamatosan újra és újra elő kell állítani őket.

Mindezek miatt az egyszer használatos textíliák jelentős ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, különösen nagy intézményi volumenben.

Többször használható textíliák környezeti hatása

● Gyártásuk energia- és vízigényes, de az élettartamuk jóval hosszabb.

● A mosási folyamat során vizet, energiát és vegyszereket használnak.

● Modern ipari mosodák azonban egyre hatékonyabb, víz- és energiatakarékos gépeket és programokat alkalmaznak.

Ha az egész életciklust vizsgáljuk – gyártás, használat, mosás, végső leselejtezés –, a többször használható textíliák általában kisebb környezeti terhelést jelentenek, főleg akkor, ha:

● a mosás optimalizált,

● víz- és energiatakarékos rendszert használnak,

● a textíliák tartósak és sok mosást kibírnak.

Higiénia és biztonság – valóban csak az eldobható a „tiszta”?

Az egészségügyi területen a legfontosabb kérdés a fertőzések megelőzése. Sokáig egyértelmű előnynek tűntek az egyszer használatos termékek, hiszen „amit eldobunk, az nem fertőz tovább”. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egyszer használatos textíliák higiéniai előnyei:

● nincs visszaforgatás,

● csökken a keresztfertőzés kockázata,

● kritikus, steril területeken (műtők, izolációs kórtermek) nélkülözhetetlenek.

Többször használható textíliák higiéniai biztonsága:

● ipari mosodai, tanúsított fertőtlenítő programok mellett a textíliák biztonságosan újrahasználhatók,

● a megfelelően beállított hőfok, mosószer és fertőtlenítőszer kombinációja elpusztítja a kórokozókat,

● a higiéniai protokollok betartása mellett a fertőzésveszély minimálisra csökkenthető.

A gyakorlatban sok intézmény kombinált modellt alkalmaz: steril környezetben és különösen fertőzésveszélyes beavatkozásoknál egyszer használatos textíliákat használnak, míg a fekvőbeteg-ellátás, alapápolás és általános betegszállítás területén többször használható textíliákra támaszkodnak.

Kényelem és betegélmény

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kórházak, rendelők és ápolási intézmények a betegek számára gyakran feszültséggel teli, kiszolgáltatott helyzetet jelentenek. A textíliák komfortja, esztétikája közvetlenül hat a betegélményre.

● A többször használható, szőtt textíliák általában puhábbak, bőrbarátabbak, barátságosabb érzetet keltenek.

● A papírszerű, zizegő, vékony eldobható termékek sokszor hidegek, merevek, kevésbé komfortosak – bár vannak már prémium minőségű diszpozábilis megoldások, de ezek ára is magasabb.

A betegek és hozzátartozók visszajelzéseiben gyakran megjelenik, hogy a „rendes ágynemű”, „otthonos takaró” vagy „kényelmes pizsama” mennyire fontos a közérzet szempontjából.

Hogyan lehet jó kompromisszumot találni?

A modern egészségügyi intézmények egyre gyakrabban a kiegyensúlyozott, vegyes megoldás felé mozdulnak:

● steril környezetben, nagy fertőzéskockázat mellett: egyszer használatos textíliák,

● általános ápolási területeken, ágyazásnál, betegellátásnál: többször használható, minőségi textíliák,

● mindezt kiegészítve jól szervezett mosodai háttérrel és szigorú higiéniai protokollokkal.

Így az intézmény egyszerre képes:

● csökkenteni az ökológiai lábnyomát,

● optimalizálni a hosszú távú költségeket,

● és magas színvonalú, komfortos betegellátást nyújtani.

Összegzés: rövid távú ár vagy hosszú távú érték?

Az egyszer használatos és többször használható egészségügyi textíliák közötti választás nem fekete-fehér kérdés.

● Ha csak az azonnali beszerzési árat nézzük, sokszor a papír- vagy nem szövött anyagból készült, eldobható megoldás tűnik vonzóbbnak.

● Ha viszont életciklus-költségben, hulladékmennyiségben, környezeti terhelésben és betegkomfortban gondolkodunk, a tartós, többször használható textíliák nagyon gyakran kedvezőbb képet mutatnak.

A jövő egészségügyi textilstratégiája valószínűleg a tudatos kombinációról szól: ott, ahol muszáj, marad az eldobható, ahol pedig lehet, teret kap a minőségi, többször használható textil.

Így válik lehetővé az, hogy a betegellátás egyszerre legyen biztonságos, gazdaságos és környezetkímélő – a textíliák pedig ne csak költséget, hanem hosszú távú értéket jelentsenek az intézmények számára.